Invazív és őshonos növények

Napjainkban tudományos és nem csak tudományos körökben egyre többet hallunk arról, hogy mennyi problémát jelentenek az idegenhonos, inváziós fajok. De vajon mik ezek, és miért van ez így? Erre a kérdésre szeretnék választ adni.

A kezdetek kezdetén tisztáznám azt, hogy mit jelent az inváziós (invazív) és őshonos faj, minden élőlényre nézve (állatok, növények), habár invázióban főleg a növények „állnak nyerésre”, de ez nem zárja ki az állatok invázióját. Azonban a leírás közben főleg növényekben gondolkozom, szakmai ártalom, de nem tudom ismételni, hogy ez állatokra is ugyanígy fennáll.

Inváziós faj:

– olyan idegenhonos fajok, melyek egy új területre, földrészre kerülve gyorsan terjednek, nagy terülteket hódítva meg, kiszorítva az őshonos fajokat és közösségeket, ezáltal gazdasági, természetvédelmi vagy ember-egészségügyi károkat okoznak

Őshonos faj:

– olyan faj, amely az adott területen fejlődött ki és természetesen úton terjedt el

Ugyanakkor ezek az idegenhonos fajok adventív fajok (a kettő tulajdonképpen ugyanazt jelenti, csak a magyarázat miatt használom így), ami azt jelenti, hogy az ember által közvetlen vagy közvetett módon kerültek át egyik kontinensről a másikra (behurcolt fajok). Ez történhetett többféleképpen: utazások során véletlenül, például hajózás régebben és napjainkban stb., persze történhet szándékosan, hogy egy növényt dísznövényként hoznak át, mondván: „jaj, de szépen mutat majd otthon a kertben”, és ez egy idő után kiszabadulhat a kertekből a környéken lévő területekre és ezután nincs megállás.

Azért ez nem így zajlik pontosan, mivel az idegenhonos fajok megtelepedését és terjedését nézve több fokozatot különíthetünk el, mégpedig:

  1. olyan fajok, melyek nem képesek önálló populációt (közösséget) fenntartani, mindig szükség van újonnan érkező utánpótlásra, hogy újra megjelenjen az adott területen, nevezzük ezeket időszakos hódítóknak (ez nem tudományos megnevezés)
  2. megtelepedett, meghonosodott fajok: olyanok, melyek képesek életképes, önálló populációt fenntartani a meghódított területen, de nem terjednek
  3. inváziós fajok: melyek nem csak megtelepednek, hanem új területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos fajokat, természetvédelmi, gazdasági ember-egészségügyi problémákat okozva

Ezen növények sikerességét sok minden eredményezheti. Íme néhány hipotézis:

– az új területen nincsenek természetes ellenségei, fogyasztói a fajnak, így csak a növekedésre és szaporodásra kell energiát fordítson, míg a védekezésre nem;

– rugalmas genetikai állománnyal rendelkezik, mely az evolúció során alakult ki, ezáltal az új környezeti feltételekhez gyorsabban és jobban tud alkalmazkodni;

– jobban ellenáll a zavarásoknak, néha szereti is, így sikeresebb lesz;

– olyan allelopatikus (mérgező) anyagokat hoz létre, amely gátolja más növény növekedését;

ideális gyom (ideal weed)

  • változatos körülmények között is biztos csírázás, gyors növekedés, korai virágzás, önbeporzó, sok magot érlel, vegetatívan is szaporodik, jó versenyképesség.

Ezek alapján tényleg elmondható, hogy problémát jelentenek ezek az idegenhonos fajok, és megoldást kell találni terjedésük megfékezésére. Ezt kutatásokkal lehet elősegíteni.

Néhány inváziós faj

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: